Telefon

06/70/422-6842

Elnök: Pintér Csaba

dozebau@gmail.com

Telephely : 6758 Röszke II. körzet tanya 114.

A nembe az alábbi 9 faj tartozik:

  • Fischer törpepapagája (Agapornis fischeri)
  • földieperfejű törpepapagáj más néven nyassza törpepapagáj (Agapornis lilianae)
  • rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis)
  • zöldfejű törpepapagáj (Agapornis swindernianus) más néven (Agapornis swinderniana)
  • hegyi törpepapagáj (Agapornis taranta)
  • szürkefejű törpepapagáj (Agapornis canus) más néven (Agapornis cana)
  • narancsfejű törpepapagáj (Agapornis pullarius)
  • álarcos törpepapagáj (Agapornis personatus) más néven (Agapornis personata)
  • kormosfejű törpepapagáj (Agapornis nigrigenis)

II. szemgyűrű nélküliek:

  1. Kis szürkefejű törpepapagáj  /Agapornis canus/
    Alfaja: Nagy szürkefejű törpepapagáj/ Agapornis canus ablactanea/
  2. Rózsás törpepapagáj /Agapornis roseicollis/
    Alfaja: /Agapornis roseicollis catumbella/
    Mutációk: pasztellkék, aranycseresznye, lutinó.
  3. Nyugati narancsfejű törpepapagáj /Agapornis pullaria pullarius /
    Alfaja: Ugandai narancsfejű törpepapagáj  /Agapornis pullaria ugandae/
    Mutációk: Lutinó
  4. Hegy törpepapagáj /Agapornis taranta/
    Alfaja: nincs
    Mutációk: fahéjszínű
  5. Libériai zöldfejű törpepapagáj /Agapornis swindernianus /
     Alfaja: Kameruni zöldfejű törpepapagáj /Agapornis swinderniana zenkeri/
                  Kongói zöldfejű törpepapagáj /Agapornis swinderniana emini/

Előfordulásuk

Afrikában és Madagaszkár szigetén honosak. Élőhelyük lehet a síkvidéki esőerdő éppúgy, mint a szavannaerdő, vagy a hegyvidéki erdő és a sziklák száraz világa. Egyes fajok alkalmazkodtak a művelésbe vont területek adottságaihoz, és szántók, kertek közelében telepedtek meg. Mások pedig, például a barack- és feketefejű papagáj, még a városi parkokba is bemerészkednek. A különféle törpepapagáj-fajok elterjedési területei általában élesen elhatárolódnak. Ha mégis átfedik egymást, a madarak nem versengenek sem a fészkelőhelyért, sem a táplálékért, hanem békésen élnek egymás mellett.

Megjelenésük

Testhosszúk 13-18 cm közötti, szárnyfesztávolságuk 9-10,5 cm testtömegük, fajtól függően 25-65 gramm

Életmódjuk

A törpepapagájok hűséges párkapcsolatukról ismertek. A párocska majdnem mindig együtt van, még a csapaton belül is csak ritkán szakadnak el egymástól. Kötődésüket a rendszeres, kölcsönös tisztálkodással és tollászkodással pecsételik meg. A törpepapagájok általában kis, legfeljebb 20 főből álló csapatokban élnek. Bizonyos esetekben azonban – például, ha egy fügefa roskadozik az érett fügéktől vagy a gazda gyümölcsöse érőre fordul – akár több száz madár is látható egyszerre. A törpepapagájok ritkán merészkednek bejárt területük határain túlra. Minden reggel elhagyják alvóhelyüket, és a közelben keresnek táplálékot. Ha egy pár egyik tagja nekiindul, társa késlekedés nélkül követi őt. Egyes fajok csendesek és félénkek, legtöbbjük azonban lármás társaságot alkot. Hangjuk éles, fémes csengésű és magas.

Táplálékuk és táplálkozásmódjuk

A különböző fajok étrendje meglehetősen változatos: a fajtól és az évszaktól függően magvakat, terméseket, bogyókat, levélrügyeket, virágokat, rovarokat és lárvákat ratalmaz. A madarak nagy és széles csőrükkel könnyedén feltörik még a kemény magokat is. Minden faj saját szokásai szerint keresi táplálékát. Egyesek a földön és az aljnövényzet között keresgélnek, mások a fákat látogatják. Majdnem minden faj táplálkozásmódja más. Érdekes, hogy még ott sem veszekednek az élelem miatt, ahol a különböző fajok területei átfedik egymást. A narancs- és a zöldfejű törpepapagájok például együtt fordulnak elő Nyugat- és Közép-Afrika egyes részein. A narancsfejűek túlnyomórészt a földön kutatnak fűmagok után, míg a zöldfejűek a fák koronájában találják meg betevő füge-, mag-, termés- és rovaradagjukat. Narancsfejű törpepapagáj(Agapornis pullarius)

Magkeveréke

Köles 40% /vörös, fehér, sárga/
Fénymag 20%
Napraforgómag 20% / fehér csíkos/esetleg szeklice 5-10%
Zab 10% /vannak időszakok, mikor többet fogyasztanak/
Kendermag 5%
Lenmag 5% /én nem mindig etetek/
fürtös köles /csemegének/
fióka neveléskor komplex táp, a főtt tojás, túró
emésztésük végett kagyló és korallal dúsított homok
Zöldségek, /brokkoli, cukkini tök, sárgarépa, spenót, tejes kukorica és bajusz, gyermekláncfű, vad muhar/.
gyümölcsök, / alma, meggy, büszke, ribizli/.
Szívesen rágcsálnak még lisztkukacot is, de tapasztalatom szerint csak a fejüket csípik le.

A törpepapagájok egyes fajai különálló párokban élnek, legtöbbjük azonban kolóniákban költ. Többnyire a tojó keres fészkelőhelyet, ő építi meg a fészket és játssza a főszerepet annak megvédésében. A fészek általában valamilyen üregben készül; lehet az faodú, odvas ág, egy pálmalevél és a törzs közötti mélyedés vagy egy repedés – sziklán vagy egy épületen. Vannak fajok, melyek lyukat vájnak a termeszfészekbe, sőt olyanok is, amelyek “átveszik” a szövőmadarak közös fészkeinek egy részét. A narancsfejűek csak egy kis párnát alakítanak ki gallyacskákból és fűből, a barackfejűek viszont szabályos, csésze alakú fészket építenek. A feketefejűek és kormosfejűek nagy, “boltozatos” fészket alkotnak hosszú növényi rostokból és fakéregből. A fészkelőhelyek körül sem adódik vetélkedés az egyes fajok között, ha körzeteik átfedik egymást: gyakran előfordul, hogy ugyanazon a fán több fészek is található. Miután a tojó lerakta tojásait, kikelti őket és szárnya alá veszi az éppen kikelt fiókákat. Később mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében. Ivarérettségüket fogságban 1 éves korban érik el. Költési időszakuk, környezettől függöen, általában az esős időszak után. Fészekaljuk 3-8 tojásból áll, melyen 22-25 nap kotlanak. Fészekhagyás 5-6 hét után.

Tartásuk és tenyésztésük


Tarthatók kalitkában és volierben egyaránt. A szakirodalom szerint a kalitka kívánatos mérete egy pár madár esetén: 80x40x50 cm, de nálam gyönyörűen költ 40x40x30cm-es kalitkában is. A kalitkába két ülőpálcát rakok, természetesen az odút a kalitkán kívül helyezem el, és egy-egy párocskát időnként kiengedek, hogy repkedjen a helyiségben.
A volierben több párt is elhelyezhetünk. Ügyeljünk arra, hogy a röpdék dróthálói között hézag legyen, mert papagájoknak megvan az a rossz szokásuk, hogy a dróton keresztül is veszekszik a rivális fajtársaival úgy, mint idegen fajú madarakkal egyaránt. Ilyenkor egymás lábujjaiban tehetnek nagy kárt. Más fajú papagájokkal egy volierben nem férnek meg.  Intelligenciájukat vegyük figyelembe az elhelyezésükkor! A kalitkák ajtainak, odúfedélnek, biztonságosan kell zárnia. Ha a kalitkájukon, volierjükön van gyenge pont és testméretüknél fogva meg is tudnak birkózni vele, már kint is vannak, mert képesek felismerni a lehetőségeket. Ha egy szemfülesebb madárka már felfedezte a kalitka gyenge pontját az biztos, hogy a többi is követni fogja. Agapornisok megfelelően táplálva edzett madarak, egyes vélemények szerint jól tűrik az időjárás viszontagságait is. Más tenyésztők szerint, átmenetileg alacsonyabb hőmérsékletet is elviselnek, de ajánlatos őket fagymentes helyen teleltetni. Nagyon lényeges, hogy a madarakat mind röpdés, mind kalitkás elhelyezés esetén, még egy külső drótháló is védje a szabadban élő veszélyektől mert az éjszaka folyamán kisragadozók  nagy pusztítást végezhetnek még akkor is, ha be sem jutnak a röpdébe. A szimpla rácson kapaszkodva alvó madarat, vagy az ijedségtől sötétben felriadt és a rácsoknak verődő állatokat, a dróton keresztül is elérve könnyen megcsonkítják vagy megölik. PL: baglyfélék, nyestek, menyétek, patkányok, macskák.
Költési időszaka általában februárban kezdődik, de többnyire május-július között aktívabbak. Természetes élőhelyén, faüregekben, sziklahasadékokban, elhagyott fészkekben, kolóniákban költ. Tenyészetemben viszont faodúkban fészkel. Fészekalja 3-8 fehér kb. 2,5 cm-es tojások, melyeket 2 naponta tojja a nőstény. Fészeképítési érdekességük, hogy a fészekanyagnak szánt ágdarabkákat a tojó a csőrében vagy a hát és a felső farok fedő tollaik közé dugdosva szállítja, és így messzebbről több fészekanyagot tud hordani. Kotlási idő 23 nap, a tojások kikeléséhez elengedhetetlen a 70%-os páratartalom, mert ha ez nincs meg akkor a beszáradó tojásokból nincs ereje kikelni a fiókának és így belefullad. A tojás belső hártyája rászáradva képes úgy ráfeszülni az utódra, hogy az megfullad a szorítása alatt és így a már félig kibujt fióka is elhullik. A kirepülési idő 38-42 nap. A tojó kotlik, de a hím is bejár mellé a fészekbe, Tollásza és etetgeti a nőstényt, de többnyire az odúk körüli rúdon vagy ágakon helyezkedik el. Tapasztalatom szerint nagyon jó szülök és a tojások ellenőrzése sem zavarja őket. A fiókákat az anya eteti, de ritkán jár ki az odúból táplálkozni, ezért az odúban viszont őt többnyire a hím táplálja, a hím általában csak akkor segít be az anyának a közvetlen fiókák táplálásába, ha már nagyobbak a fiatalok és nem győzi az etetésüket, de még az apa ilyenkor is számtalanszor megeteti az anyát is. Így igen csak megterheli a hímet a családgondozás. A fiókákat még kirepülés után is táplálják a szülők, többnyire már az odún kívül tartózkodnak a fiókák, de számukra ijesztő körülmények észlelésekor, mint a villám, egymáson dúrodva igyekszenek vissza a menedéket jelentő odúba.