1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES – Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora jött létre.
Az egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy a veszélyeztetett állatok és növényfajok kipusztuljanak földön. Ma már 169 ország tagja a CITES-nek, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, vagy tiltja.
271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról
A Madarakkal való kereskedelem egyes országokban olyan nagymértékben folyik, hogy veszélyeztetik a fajok fennmaradását. Afrika területéről származnak a kereskedelembe kerülő madarak többsége, ezen belül is Tanzániából és Szenegálból kerül ki a madarak több mint kétharmada. 2001-ben az afrikai országok Szenegál papagájból 51000 példányt, Jákó papagájból 22 000 példányt exportáltak. Latin-Amerikából (Dél-Amerika) is papagájféléket, Afrikából a papagájokon és egyéb fajokon kívül nagy számban az ott élő pintyfélék kerülnek nemzetközi kereskedelembe. Ázsiából és Óceániából (Ausztrália) a kakaduk és a lórik a listavezetők. A madárfajok kereskedelme 2600 veszélyeztetett fajt érint. Az eredeti élőhelyükön élő madarakat oly mértékben veszélyezteti a kereskedelmi célú befogás, és a természetes élőhelyeik kiirtása (fakitermelés), hogy kétségessé vált a fajok fennmaradása Az élőhelyükön befogott madarak 60%-a elhullik már a befogási országban, a szállítás és karanténozás alatt 10-17% is elpusztul. Így kerül kb.20-23% az új tulajdonosokhoz, de még ez sem biztosíték az állatok életben maradására, ugyan is a nem hozzáértésből adódó tartási gondok miatt ez ugyancsak elhullást eredményez. Az emberek nagy többségének nincs is tudomása arról, hogy a dísztárgyak és csecsebecsék, ékszerek készítéséhez különböző állati részeket is felhasználnak, pl: Bőrök, csontok, szőr és tollak Ha természetesen kihullott madártollakat használnának fel ez nem is volna probléma, de sajnos ez nem így történik, mert valójában a tollak többsége vadon befogott és megölt madarakból származik Ezek az adatok rémisztők és még nem is eset szó a többi veszélyeztetett állat és nővény fajokról. Melyek nélkül szegényebb lenne a földünk élővilága és mi magunk is emberek. Szomorú tény, hogy a gyermekeink és unokáink egyre több kihalt fajt csak írásokból jobbik esetben talán fotókról ismerhetnek meg. Tegyünk érte, hogy ez ne így legyen!